Irányítók:
Pete Maravich, aki fantasztikus trükkökre volt képes a labdával. Remek kinti dobásai, hihetetlen labdavezetése és remek passzai voltak.
Mookie Blaylock, aki a legtöbb labdát szerezte a Hawks történetében. Néha túlzásba vitte a hárompontos lövöldözést.
Dobóhátvédek:
Joe Johnson, akiről már írtam egy cikket. Atletikussága mellett remekül tüzelt távolról.
Slater Martin, aki egy jól dobó sok gólpasszt adó játékos volt az ötvenes években.
Kiscsatárok:
Dominique Wilkins, aki szédületes zsákolásairól volt ismert. Rengeteg pontot dobott meccsenkét és karrierje végére megtanult hármast dobni.
Doc Rivers, aki nem a pontszerzésre, sokkal inkább a passzokra és a labdaszerzésekre kontcentrált. A Boston Celtics jelenlegi trénere hasznos játékos volt, aki messziről is jól dobott.
Erőcsatárok:
Bob Pettit, aki talán a valaha volt legnagyobb Hawks játékos. Az ötvenes években a liga egyik legjobbjának számított. Az akkor még St. Louis Hawks-nak hívott csapat 1958-ban a vezetésével megszerezte a klub máig egyetlen bajnoki címét.
Josh Smith, aki az egyetlen aki ma is a Atlanta Hawks-ban játszik. Remek blokkoló és zsákoló. Szerintem a formáján múlik , hogy szerepel majd jövőre a Hawks.
Centerek:
Dikembe Mutombo, aki ha támadásban feleannyira hasznos lett volna mint a védekezésben, az NBA valaha volt egyik legnagyobb játékosáról beszélnénk. A kongói játékos fantasztikus védekezése mellett támadásban inkább nem zavarta a társait. A zsákoláson kívül nem nagyon tudott máshogy pontot szerezni.
Moses Malone, aki már leszállóágban érkezett a Hawks-hoz. Az igazi tudását Houstonban és Philadelphiában a nyolcvanas években megmutatta(3-szoros MVP). A lepattanózás azért itt is nagyon jól ment neki.
