Elkezdjük az 51-52-es szezont. Már minden csapat fixen 66 meccset játszik. Csakúgy mint 60 évvel ezután a 2011-12-es szezonban. 10-ből csak két csapat nem jutott be a rájátszásba. A Milwaukee-ba költöző Blackhawks, aminek nevét akkor csak simán Hawksra változtatták és a Baltimore Bullets (nem a későbbi Wizards) lett a két vesztes, a Royals és a Nationals a két divízió első. A második All-Star gála otthona is Boston volt. Paul Arizin a szezon gólkirálya besöpörte az All-Star MVP díjat és ha nem csak három év múlva osztják ki azt a fránya MVP díjat, akkor fogadni mernék rá, hogy azt is megnyerte volna. A csapata a Philadelphia Warriors keleti negyedikként még becsúszott a rájátszásba 33-33-al. Nézzük meg ezt az Arizint közelebbről. Sokat dobott kintről, pedig nem is volt hárompontos és elég furcsa a dobótechnikája, ami akkor normális volt. Itt egy videó:
A rájátszás úgy zajlott, hogy az első körben két győzelem kell a továbbjutáshoz, a másodikban három és a döntőben négy. Azért az a címe az epizódnak hogy Paul Arizin majdnem mindent vitt, mert abban a bizonyos első körben 2-1-re kiestek a Syracuse Nationals ellen (most Philadelphia 76ers). A rájátszást a George Mikan vezette Mineapolis Lakers és a New York Knicks bírta a legjobban, tehát ők jutottak döntőbe. Ott hét meccsen a Lakers és George Mikan megszerezte első bajnoki címét. Még Mineapolisban. Jöhet a zene. Beindult a Rock and Roll! Még ha egy kicsit lassúbb is, de az. Az egyik első a Sixty minute man a The Dominoes-tól ebből a műfajban.
Az első meccset hatalmas várakozás előzte meg. Mint minden NBA nagydöntőt. A korai Heat vezetés egészen a harmadik negyed végéig nagyjából kitartott, amikor is az eladott labdákból feljöttek a san antonióiak. A végén, mikor a Spurs 90-88-ra vezetett Tony Parker csúszva-mászva, de valahogy bedobta a négy pontos különbséget jelentő kosarat, amit már nem lehetett egy hárompontossal kiegyenlíteni. Máshogy sem sikerült. Mindegyik meccsről készült egy remek kisfilm is. Ez az elsőről:
Második meccs: James blokkja
Szorosan indult a meccs, az első negyedben döntetlenre álltak a csapatok és a második félidő kezdetén is csak 50-45-re vezetett a Heat. A negyedik negyedben aztán bekattant valami. A Spurs adta el a labdákat és nem tudott dobóhelyzetbe kerülni, míg a Heatnek minden bement. És aztán jött James nagy blokkja szerencsétlen Tiago Splitteren. A mérkőzésen Mario Chalmers volt a meglepetésember, aki 19 ponttal vette ki a részét a kiütésből. Danny Green hármasai itt még nem voltak elegek a győzelemhez...
Harmadik meccs: a Green & Neal show
A Spurs kiütéses győzelme is szorosan indult, de aztán néhány Gary Neal triplával egy kicsit elhúzott a San Antonio. Ettől megjött az önbizalmuk, a Heatnek viszont elment, ráadásul Danny Green is belelendült. De még hogy! 9-ből hetet vágott be a meccsen. Neal tízből hattal zárt. Ezen a meccsen a duó segítségével megdöntötték az döntőben egy meccsen dobott hárompontosok rekordját.
Negyedik meccs: Wade & James show
Ezt a meccset élőben nem láttam, úgyhogy inkább a videóra hagyatkozok. abból kitűnik, hogy egymás mellett haladtak a csapatok, majd Dwyane Wade megadta a szükséges lökést a Heatnek, így sikerül elérniük, hogy a párharc biztosan Miamiban fejeződjön be.
Ötödik meccs: Manu a big boy game-en
Manu Ginobili a szezonban először kezdett és ezzel ő lett Marcus Camby után a második, aki egyszer sem kezd az alapszakaszban és a rájátszásban, majd a döntőben a kezdőötös tagja lesz. Manu élt is a lehetőséggel. Megadta a lökést az elején a Spursnek és így a meccs abból állt, hogy a Miami kapaszkodott, visszajött, majd megint lecsúszott. Hiába játszott Ray Allen zseniálisan, Tony Parker 26, Danny Green és Manu Ginobili 24 pontjára nem volt elég fegyvere a Heatnek.
Hatodik meccs: fejvédő, Allen, blokk
A hatodik meccset a Spurs kezdte jobban, főleg Tim Duncan volt remek az első félidőben de végig szoros volt. A vége felé ellépett a Spurs 5 ponttal Tony Parker remek triplájával és kettesével. Szinte mindenki azt hitte eldőlt, néhányan még haza is indultak. A bedobás után LeBron James -aki elvesztette a fejvédőjét és utána megtáltosodott- az első hárompontost mellédobta, viszont a támadólepattanó után újra hozzákerült a labda és ezúttal már nem hibázott. Kawhi Leonard csak az egyik büntetőt dobta be így három pontos különbségnél jöhetett a Heat. Ismét Jameshez került, de most is hibázott, de a lepattanót Bosh szedte le, aki kiosztotta Ray Allennek a sarokba és 5.2 másodperccel a vége előtt ő be is dobta. A hosszabbításban három pontos Heat vezetésnél a Spurs dobta be a labdát az oldalvonalról, de Danny Green nehéz hárompontoskísérletét Chris Bosh leblokkolta. Ezzel jöhetett a hetedik meccs.
Hetedik meccs: Shane Battier és Lebron James triplái
A hetedik meccset a Spurs kezdte jobban és érezni lehetett az feszültséget a levegőben. Új faktor érkezett a sorozatba Shane Battier személyében. Danny Green és Gary Neal kiégett, így a Heat operált a hármasokkal. Nem is rosszul. LeBron James 5-10-et, Battier 6-8-at dobott messziről. Bosh nem dobott pontot. Hiába volt Leonard és Duncan is remek a másik oldalon, csak megközelíteni tudták a Miamit. Tony Parker 10 ponton ragadt. A meccs végére elfogyott a San Antonio, mind testben, mind lélekben, így a Miami Heat az NBA 2013-as bajnoka a Spurs 95-88-as leverésével.
Június 27-én Draft, októberben a 2013-14-es szezon. Addig nyár van, ahol a szabadügynökökre összpontosul majd a figyelem. Akkor is érdemes lesz majd követni az NBA-t.
Hanyadik helyen draftoltolták Manu Ginobilit? Lehet, hogy azok, akik csak a 2000-es években látták játszani harmadik helyet mondanának. Lehet, hogy azok, akik most látják, de tudják milyen jó volt tizenötödik helyet mondanának. Akik meg csak most látják harmincötödiket. Az igazság az 57, vagyis utolsó előtti. Egy ötös listát csináltam a hozzá hasonló meglepetés emberekből.
5: Anthony Mason: 1988-as draft 53. hely
Anthony Mason egy nagydarab, jól pattanózó játékos volt, aki az 1994-95-ös szezonban az év legjobb cseréje lett. 1996-97-ben az év harmadik legjobb ötösébe választották be, ráadásul a szezon második legjobban védekező csapatában is helyet kapott. Ebben ez időben három körből állt a draft, de ez még semmi a régebbi idők 10 köröseihez képest.
4: Marc Gasol: 2007-es draft 48. hely
Marc Gasol stabil 10 pont 8 lepattanós játékos. Idén ő lett az év védekező játékosa és tavaly az All-Star gálára is bekerült. A 48. helyen nem sok jó játékost találtak, az éles szemű játékosmegfigyelők. De ez még viszonylag elől van a lista többi helyezettjéhez képest.
3: Mark Eaton: 1979-es draft 72. hely
A 72 csalóka, mert itt összesen 200-at választottak a csapatok, de a mostaninál kevesebben mutatkoztak be a ligában. Eaton bemutatkozott és az NBA történetében a legtöbb blokkot átlagolta meccsenként. 223 centisen ez el is várható.
2: Ben Wallace: 1996-os draft, nem kelt el
Nem kellett senkinek, majd a Wizardba került, onnan a Magicbe, majd a Grant Hill csere részeként Detroitba került. Itt az NBA legjobb védekező játékosa lett. Pontdobásban szörnyű, lepattanózásban és blokkolásban elsőrangú.
1: Manu Ginobili: 2000-es draft 57. hely
Az argentin játékos, azért kelhetett el későn, mert szinte csak két csapat draftol Európából. A Toronto Raptors és a San Antonio Spurs. A Spurs pedig nemigen szokott elől választani az állandó playoff szereplés miatt. A lényeg az, hogy a trükkös és jól dobó argentin az NBA-ben kötött ki és beírta magát annak történelmébe.
A nyári szünet beköszöntével most már remélem, hogy naponta tudok bejegyzést írni. Nehéz lesz majd témát találni, de idő az van. A döntő, pedig 2-2-re áll és ma hajnalban lejátszák az ötödik meccset is.
A Miami Heat kiütötte a San Antonio Spurs csapatát a második meccsen. Közben Lionel Hollinst kirúgta a Memphis Grizzlies és a Pistons a Thunder eddigi segédedzőjét, a volt remek védőt Morris Cheeksszet szerződtette vezetőedzőnek. Nézzük meg ki szerezte a legtöbb labdaszerzést percenként karrierje során. Egy aktív játékos is van a top 10-es listán. Ez pedig:
10: Chris Paul
Chris Paulnak remek érzéke van a labdalopáshoz. És a pontszerzéshez és így tovább. Valószínűleg őt már mindenki ismeri ezért nem is részletezem. Lesznek még ismeretlen játékosok.
9: Doc Rivers
Őt is ismerjük csak nem feltétlenül játékosként. Viszonylag kevés játékidő alatt sok labdát szerzett és még mindig ő adta a legtöbb gólpasszt az Atlanta Hawks történetében. Védekezésben szinte mindenki ellen használható volt.
8: Maurice Cheeks
Cheeks védekezésben fantasztikus volt. Akármikor ott termett és lecsapott egy passzra, vagy ha valaki nem fedezte eléggé a labdát. Közepes pontszerző és nagyon sokat passzoló irányító volt, aki most ugye edzőként tevékenykedik. 10-es mezben játszott pályafutása nagy részében és percenként 0,6-szor szerzett labdát. Paul és Rivers is, de az ezrelékekkel Cheeks jön ki jobban.
7: Mookie Blaylock
Elképesztően agresszívan támadta a labdát a hárompontosdobásban is jártas kisember, aki legnagyobb sikereit szintén a Hawksnál érte el a kilencvenes években. Ő három ezreddel előzi meg Mo-Cheekset. Elképesztő szoros tehát.
6: John Stockton
John Stockton kétszer jutott a döntőbe, de egyszer sem nyert. A passzsávokat remekül olvasta, jól mutatja, hogy övé minden idők legtöbb labdaszerzése az NBA-ben. Egydimenziós sem volt, mert övé minden idők legtöbb gólpassza is. 22 éves korától 40 éves korában történő visszavonulásáig a Utah Jazz tagja volt. Pontátlaga szokásos 15 meccsenként. Szokásos az ebbe a listába bekerülő játékosok között, akik nem a pontszerzésükkel, hanem remek védekezésükkel és önzetlenségükkel voltak hasznosak csapatuk számára.
5: Lafayette "Fat" Lever
Fat Lever rendkívül sokoldalú volt. Mind támadásban mind védekezésben nagyon fontos láncszeme volt a Portland Trail Balzers, a Denver Nuggets és a Dallas Mavericks csapatának is. A Portlandben és a Dallasban csak kiegészítő ember volt többnyire, de a Nuggetsben a klubtörténelem egyik legjobb játékosa vált belőle. Az 1988-89-es szezonban 9.3 lepattanót, 7.9 gólpasszt és 19.8 pontot átlagolt 2.7 labdaszerzés mellett meccsenként. Ő karrierjében 0,7 labdát szerzett percenként.
4: Nate McMillan
A Portland Trail Blazers edzője volt nemrég a negyedik helyezett. A nyolcvanas, kilencvenes években az elveszett labdák rendre nála kötöttek ki. Vezéregyéniség volt és ennek a listának a színvonalát jól mutatja, hogy a legtöbb itt szereplő játékos edzőként is kapott állást. Ez magas játékintelligenciájú játékosokra vall, akik jól láttak a pályán.
3: Michael Ray Richardson
Az NBA egyik legnagyszerűbb játékosa lehetett volna, ha nem tiltják ki a ligából drogozás miatt. Azután a játék minden elemében kiemelkedő kisember Európában folytatta pályafutását.
2: Qiunn Buckner
Buckner a Celtics csereirányítója volt, akinek sok tehetsége nem volt, de ezt szorgalommal pótolta. És remek játékintelligenciával. 0,823 labdát szerzett percenként. 1983-84-ben NBA bajnok.
1: Alvin Robertson
Minden idők egyik legjobb védője. Már írtam is róla egy önéletrajzot. Egy rövidet még régen. Ő percenként 0,855 labdát csent el az ellenfelektől.
Az NBA döntőt a Miami Heat és a San Antonio Spurs játssza. A Heat indul pályaelőnnyel, ami a Pacers elleni meccsen is nagy hasznára vált. Időközben Grant Hill és Jason Kidd is visszavonult. Hillnek és Kiddnek hosszú karrierje volt, de csak Kidd nyert bajnoki címet. Hill 1994-ben Detroitban kezdte pályafutását és a liga egyik sztárjává vált. Kidd a New Jersey-ben töltött idő alatt igazi világsztár lett, de bajnoki címet csak 2011-ben a Mavericks játékosaként tudott szerezni. Itt egy kisfilm Kidd legszebb momentumaiból.
És Hilléből:
Ez a mai rövid bejegyzés a bepakolás miatt van, amit egy háromnapos kirándulás miatt kell beiktatni. Három nap múlva aztán jövök ismét, akkor már a nagydöntő első meccsével.
LeBron James csapata 90 pontjából 30-at vállalt magára. Nem is volt olyan régen mikor a játékos a legnagyobb részét dobta csapata pontjainak. Nem, ez nem Wilt Chamberlain 100 pontos meccse volt. Ez Kobe Bryant 81 pontos meccse volt Toronto Raptors elleni meccsen 2006 január 22-én. A meccs Raptors vezetéssel kezdődött és a Lakers csapatát Bryant próbálta meccsben tartani. Egyre jobban elhúzott a torontói csapat, a félidőben 64-49-re vezettek. Kobe 24 pontnál járt. A Raptorsban Chris Bosh kezdett centerként, Matt Bonner volt az erőcsatár, Jalen Rose volt a kiscsatár, Morris Peterson a dobóhátvéd és Mike James volt az irányító. A most a Mavericksben tevékenykedő irányító volt akkor a Raptors legjobbja 26 ponttal. A Lakers Kwame Brown, Chris Mihm, Lamar Odom, Kobe Bryant, Smush Parker kezdőötössel állt ki. A harmadik negyedben megindult Bryant mindenhonnan bedobta a hárompontost, mindegy volt kik védekeznek rajta. Betört, tempót dobott, mindezt 60%-al mezőnyből. Át is vették a vezetést 86-85-re. A meccsen egyébként Kobe 22-szer kísérletezhetett a büntetővonalról. 18-szor be is dobta. végül a Lakers 122-104-re nyert és a nézők minden idők második legtöbb pontját láthatták egy meccsen, egy játékostól. A Heat-Pacers hatodik meccse is ilyen emlékezetes lehetne. És lehet lesz is. Már nem kell sokat várni, hogy eldőljön a Heat jut be döntőbe, vagy a Pacers kiharcol egy hetedik meccset. Meglátjuk.
A Miami Heat - Indiana Pacers meccsen nagyon könnyen estek a játékosok. A szezonban mások ezzel, a Lance Stephenson, David West és LeBron James által is bevetett eséssel harcoltak ki személyi hibát. Ők 5.000 dollárt is fizettek érte, de Stephenson és West aligha bánta, ugyanis nyert a Pacers. A szezon többi flopjából egy rövid válogatás:
A Grizzliestől nem sok meghatározó játékos távozhat a nyáron. Ha a csapat egyben marad akkor sem lesz igazi esélyük a mostani eredmény megismétlésére. Lehet hogy egy második körre sem. Ha Tony Allen elmegy, akkor helyére Kevin Martin remek választás lenne. Védekezésben rengeteget gyengülne a csapat, de Tony Allent egyébként se tudná sok ember pótolni a védő oldalon. Martin sok hármast dobna, ami rettenetesen hiányzott idén a Memphisnek. Ezenkívül a cserepadra valami használható játékosra lenne szükség, aki pótolná a mostani űrt. Erre a posztra sok jelentkezőt találhatunk. Jövőre, ha a Thunder egészséges marad, a Nuggets javít, a Warriors fejlődik, a Spurs jó marad, a Clippers is összeszedi magát és egy meglepetéscsapat is becsúszik a jó rájátszó helyekre, akkor bizony iparkodnia kell majd a medvéknek. A legfontosabb pedig, hogy Lionel Hollins, aki összerakta ezt a csapatot jövőre távozik. Azért rúgták ki, mert nem használja a modern statisztikákat, pedig a vezetőség megköveteli azt. Ígyhát kisebb csoda lenne a megismétlődne a klub történetének legjobb szereplése. Bizony ez volt a valah volt legjobb Grizzlies szezon, tehát jár a dicséret nekik.
