Az arcszőrzet sorozat következő részében a bajuszos játékosok kerülnek bemutatásra. A bajusz lényegesen ritkább volt mint a szakáll, de ebből is egy egész erős csapatot lehet összehozni. Íme tehát a bajuszos álomcsapat.

Ricky Rubio: nem az egyetlen mostani Timberwolves játékos a csapatban. Még Nikola Pekovic is beférne, de Larry Bird a szőke bajuszával kiszorítja. Rubio a spanyol irányító sérüléséből visszatérve még nem nagyon találja a formáját, de bajuszával itt a kezdőcsapatban a helye.

Pete Maravich: neki is volt! A varázslatos trükkjeiről ismert irányítót és dobóhátvédet a nagyszerű labdavezetése és fantasztikus passzai tették ismerté, nem a bajusza. De ez a csapat nem vehetné fel a versenyt szakállasokkal nélküle. Adam Morrison: az NBA egyik jövőbeli sztárjaként tartották számon a Charlotte Bobcats által draftolt Morrisont, de ma már nincs csapata. Lehet, hogy bajuszával elijesztette a kérőket.

Larry Bird: a Boston Celtics legendája. A Celticshez pályafutása során végig hűséges Bird-öt a liga valaha volt egyik legjobbjaként tartanak számon. A Magic Johnson-al való rivalizálása tette az NBA-t igazán népszerüvé. A remek kezű játékos játszott kiscsatár és erőcsatár poszton is. Nálam utóbbiként szerepel.

Kevin Love: a másik Minnesota játékos. A remekül lepattanózó és dobó játékos is sérülésekkel küszködött a szezon elején, de neki hamarabb sikerült visszatérnie és jól játzsania mint Rubio-nak. Tavaly még nem volt ilyen bajusza és szakálla. Biztos valamelyik csapatomba akart bekerülni.

Ma már Oklahoma City Thunder néven fut a Sonics, de én mégsem az oklahomai éveket veszem figyelembe. 1967-től 2008-ig ugyanis Washington állam székhelyében játszották hazai meccseiket. A Kings viszont jóval hamarabb, már   1945-ben is létezett, még nem az NBA-ben. Azért pont ezt a két csapatot hasonlítom össze, mert egy seattlei üzletemberekből álló csapat megvette a Kings-t a Maloof családtól 500 millió dollárért és nagy valószínűség szerint Seattle-be költözteti azt a következő szezonban.

1: Bajnoki címek:

Ebben döntetlen az állás. Mindketten egy bajnoki címet szereztek viszont a Sacramento Kings-nek még van egy elsősége az NBL-ből is. Azzal egyenlít mégis a Sonics, hogy a Kings-el szemben ők háromszor jutottak a döntőbe és egyszer nyerték meg azt, míg a Kings-nek egyből egy a mérlege. Amikor a Kings nyert még nem volt támadóidő s mikor 1955-ben bevezették az addigi élcsapat hirtelen darabjaira hullott. Ettől függetlenül a Sonics örülhet a döntetlennek. 

Kings: 1

Sonics: 1

2: Arénák:

A SuperSonics volt stadionja 17,000 ember befogadására alkalmas. Ma a város egyetemi kosárlabdacsapata a Seattle Redhawks játszik itt. 1995-ben újították fel és 1962-től létezik a város tulajdonában lévő létesítményt, ami KeyArena nevet viseli. Íme néhány kép róla: 

Az eddigi Arco Arena, Sleep Train Arena néven fut most. A Maloof család birtokában volt és nem sokkal több férőhelyes mint a KeyArena, tehát nem ez fog dönteni. A szurkolók itt is nagyon fanatikusak és a légkör is minkét helyen családias, mert mindkét stadion kicsinek számít NBA szinten. A győztes Seattle, mert a Sleep Train Arena is szép, de valahogy nekem a KeyArena tetszik jobban. Mindössze ez a külömbség. Itt vannak fotók a Kings pályájáról:

Kings: 1

Sonics: 2

3: Játékosok:

Itt is a Seattle-é a pont mert a Kings többet volt lent, az esélytelenek, mint fent az esélyesek között. Mindkét csapat inkább a csapatjátékra helyezte a hangsúlyt, de szinte ugyanannyi legendás játékos játszott ezekben a csapatokban. Ami egyértelműen a Seattle-t teszi meg győztesnek és a sacramentóiaknak sajnos nem csak emiatt a vereség miatt hanem a csapatuk elvesztése miatt is szomorkodniuk kell majd. Seattle-ben pedig bizonyára nagy lesz a boldogság jövőre.

Kings: 1

Sonics: 2